/álmatlan világnak/
láthatatlan szívnek
minden érzés tompa,
a lomha napok
összefolynak,
egyre sűrűbb felhők,
félelem,
érzelemmentes kényelem
és kényszer,
kényszer karol át.
most hallgatag a szél is,
beszédtelen, ki beszél is.
hozzád szól, de nem érted,
hozzád ér, de nem érzed,
átölel, de ellököd,
törhetetlent megtöröd.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése